Név: Nikita Black
Becenév: Niko, Farkaska
Kor: 18
Nem: Lány
Születési dátum, és hely: Nem lehet tudni pontosan, de valamikor 1989 első felében egy farmon.
Melyik csoportba szeretnél bekerülni és miért? : Lycon
Úgy érzem, eme oldal áll közel a szívemhez,s nekik leszek a legjobban hasznukra is. Bár, hogy helyesen választottam e, azt majd az idő elárulja.
Jellem:
Vad, neveletlen, fékezhetetlen, szeszéjes, kegyetlen, s teljesen kiszámíthatatlan. Nagy szája van, s e mellett még harap, s karmol is. Magasról tesz rá, hogy kinek kell a lábára taposnia, ha el akar érni valamit. Gyakran a saját feje után megy, s csak akkor dolgozik csapatban, ha nincs más választása. Ha valakivel baja van, azt nem sokáig tartja magában, s mind e mellett a hierarchia hidegen hagyja.
Foglalkozásod: Fejvadász
Felszerelés:
- Két lefűrészelt csövű sörétes
- Egy Fekete Chopper
- négy Dobótőrt
Előtörténet – Avagy egy lány visszaemlékezése eddigi életéről:
Hát mit is mondhatnék magamról? Lycon lettem, egy kis ketrecben üldögélek, mert olyat tettem, amit nem kellett volna…De talán kezdem a legelején, úgy biztosan megérted, a jelen eseményit is.
1989-ben születtem valamikor Áprilisban, ha minden igaz, valahol a pusztaságban távol mindentől egy farmon. Édesapám, ki azóta nyugodjék békében fejvadász volt, de róla is mesélek, hisz fontos. Édesanyám, egyszerű farmer lány volt, nyugodjon ő is békében. Apummal nagyon szerették egymást, s engem is nagyon vártak, ahogy apu mesélte, míg velem volt. Boldog gyermekkornak nézhettem elébe, ami legalábbis az első 5 évemet illeti, hisz apu nagyon jól keresett, s édesanyám nagyon jól tudta a farm dolgait intézni, a munkások válogatásán, s irányításán át a pénzügyeken keresztül mindent ő tartott kézben, hogy jól menjenek a dolgaink. Sajnos 1994 késő őszén olyan történt, aminek nem szabadott volna sohase bekövetkezni, mégpedig egy teliholdas sötét éjszakán: Édesanyám balesetet szenvedett, mikor motorral jött haza a közeli városból. Apa, pont nem volt otthon, így egyedül jött haza, mikor valami vadállat neki rontott, s kegyetlenül végzett vele. Ahogy apu elmesélte, később anyu teste több helyen megégett, míg körülötte minden épp volt, s semmilyen tűznyom nem volt. 1994 karácsonya gyásszal telt. Hónapokon át ott volt rajtam a nyoma, s még ma is könnyek szöknek a szemembe, ha rágondolok. Innét kezdve az életem gyökeres fordulatot vett. Mivel édesapám nem tudta ellátni a farmmal kapcsolatos dolgokat, így igen hamar adósságba keveredett, s a farm teljesen tönkre ment. Végére csak a házat, s egy kis földterületet sikerült meg menteni belőle, amin élhettünk. Apám gyakran dolgozott, s hétéves engem is jobban kezdett tanítgatni, bár inkább csak célirányos nevelésnek mondanám, hisz először arra tanítgatott, hogy legyek erős, s ne sírjak mindenért, s hogy mások ne lássák rajtam, ha valami bánt, vagy, ha bántanak, akkor a fájdalmat.
Aztán ezután jött a motor…igen nem is kellett sokat győzködnie, hisz imádtam mindig apu tűzpiros Chopperén üldögélni,s szinte mindig azzal nyaggattam, hogy vigyen vele egy kört. Óh azok a régi szép idők. Aztán jött az iskola, ami nem ment rendesen, hisz nem tudtam beilleszkedni közéjük, én mindig is más voltam, mint ők, s nem is igazán akartam…púp volt a hátamon már akkor az egész. S nekik is csak egy kellemetlen kis vakarcs voltam semmi több… Hát a tanulmányaim hamar véget is értek, csupán egy évig húztuk egymás idegeit utána tanácsolták apának, hogy jobban jár, ha kivesz. Ezután Édesapám tanított meg mindenre amit csak tudok: Számolni, olvasni, írni, verekedni, az évek ahogy teltek motort szerelni, fegyverrel bánni. De ez még távoli, hisz első fegyverem csak 14 évesen kaptam meg. Addig is sokat kellett tanulnom, hogy elsajátítsam az alap dolgokat. Verekedni apa, s egy barátja tanítottak. Csupán utcai harchoz vagy épp kocsmai verekedésekhez használható verekedést, majd jöhettek a keményebb tanulást, több odafigyelést igénylő ökölharci fogások, mozdulatok, mozdulat sorozatok.
„Lényeg, a könnyedségen van, nem csak a nyers erőn” hangzottak állandóan apám szavai, miután a földön nyekkentem, már sokadszorra. „Persze te könnyen beszélsz, hisz te jóval erősebb vagy, mint én” válaszoltam állandóan, pedig mennyire igaza volt, csak erre később jöttem csak rá. E mellett lovagolni is tanultam, hogy kikapcsolódhassak, s hobbim lett az íjászat, amit ritkán űztem csak. 12 évesen nem volt olyan nap, hogy ne lettem volna teljesen olajos, hisz apuval a motort szerelgettük állandóan, legalábbis ő mondta mit csináljak, én meg, mint a jó kislányt csináltam amit mondott nekem. Talán apa volt az egyetlen, aki, ha mondott valamit, akkor minden szó nélkül megtettem. Szépen teltek azok az évek,s nagyon imádtam minden percét. Lassan teltek az évek, s a motorhoz is értettem annyira, hogy ha lerobbant legalább azt tudtam, hogy miért is van az, így egy szerelő se tudott ilyenben átverni. Azonban még saját motorom nem volt,s apu se engedte meg nagyon, hogy menjek a motorjával. De lőni elkezdett tanítani, amit szintén élveztem. Ekkor már biztos volt számomra, hogy mi leszek, ha nagy leszek: Fejvadász. Szép is volt az élet egészen 2005 karácsonyáig. Apa barátja jött, s csendben megsimogatta a fejem, majd leült,s maga elé hívott…először nem értettem, hol van apa, de aztán megtudtam: Édesapám meghalt. Az egyik rosszfiú megölte, akit üldözött, majd motorostul egy szakadékba lökték, hogy balesetnek tűnjön. Teljesen megsemmisültem. Elvesztettem édesanyám,s édesapámat is…Egyedül maradtam a nagyvilágon. Nem volt munkám, nem volt sok pénzem, s 16 éves voltam csupán. Édesapám utolsó ajándéka egy motor volt, melyet aznap este akart átadni nekem. Egy éj fekete Copper, melynek egy ezüst farkas fej volt a tankba glaviroztatva. Megkértem apa barátját, hogy adjon egy ügyet, s költözzön oda hozzánk, hogy segítsen nekem fenntartani a házat, mert egyedül képtelen vagyok rá. Max Ruker, mert ő volt apám barátja rábólintott,s oda költözött. Max egy magányos farkas volt, se családja, se barátja, édesapámat, s engem leszámítva. Ezután 16 évesen belekezdtem a szakmába, s bár voltak nehézségek hamar belejöttem a kisebb ügyekbe, melyek nem volt több piti tolvajok, vagy épp drogárusok elfogásánál, s a rendőrségen való leadásuknál. 2006-ig minden rendben ment, de eme év őszén beletenyereltem egy olyan ügybe, amibe nem szabadott volna: Megtudtam, hogy Édesapám gyilkosa feltehetően Salem-ben van… Eme hír hallatán becsomagoltam pár dolgot, s mielőtt Max haza ért volna útra keltem egy levelet hátra hagyva, hogy mi is a helyzet, s hogy a telomon elér.
Amint eljutottam Salembe, meg is találtam azt akit kerestem. Oda mentem hozzá, majd kirúgtam alóla a széket, s a sörétest a szájába nyomtam. „Szép álmokat gennyláda” sziszegtem, s meghúztam a ravaszt…Egy kis mozdulat, de ezután vadászból üldözött vad lettem, hisz minden embere rám szállt, hogy megöljön. Max-el közöltem a szitut, mint ahogy azt is, hogy egy ideig ne is várjon haza, de jelentkezgetek, hogy tudja, hogy élek még.
17 évesen első dolgom lett, hogy két tetoválást csináltattam, az egyiket a bal felkaromra egy farkasforma egyszerűbb mintát, míg hátra a derekam baloldalára egy farkas mancs nyomot. Eme két tetoválás baromira fájt, de ez lett a névjegyem. Még ezen a nyáron egy durvább kocsmai verekedésbe keveredtem, hol az egyik rohadék furcsa ajándékkal lepett meg: Végig karmolta mélyen a hátamat. Nagy nehezen sikerült elmenekülnöm,s hazajutnom a farkra, hol Max ellátta a sebeimet. Nem voltak súlyosak, csak nagyon fájtak, de ennek ellenére folytattam a munkát, s újra útra keltem. Salem volt a végcél, de nem jutottam el addig. Közel Salemhez megtámadtak. Többen jó alaposan elvertek, megtéptek, de ekkor történt valami…valakik megmentettek, de már nem láttam, hogy kik.
Mikor újra magamhoz tértem egy épületben voltam ágyba fektetve. Mellettem egy nő, aki a fegyvereimet vizsgálgatta. Rettenetesen fájt mindenem. Ő beszélt valami Lycon-ről, meg, hogy szerencsés vagyok, mert megtaláltak, s maguk közé fogadtak. Ekkor nem értettem semmit…két nap múlva fogtam csak fel, hogy mit is mondott, mikor tükörbe néztem. Egy harapás nyom volt a nyakamnál, egyáltalán nem tűnt mélynek, vagy súlyosnak, mint ahogy más se, s késztetést éreztem, az őrjöngésre, de mégis próbáltam türtőztetni magamat. Hetek teltek el, mire egyre jobban megtudtam, mi is az ami velem történt, s történik. Azzal, hogy megharaptak, adtak egy esélyt, hogy túléljem a sérüléseimet, de ezzel együtt el is vették az életemet, mert már nem vagyok az ki voltam…Megváltoztattak, bár teliholdig ennek semmi hatását nem éreztem, csak a többiek tapasztalták meg, mennyire nem érdekel, mit ugatnak, vagy mit nem, akkor is azt csináltam amit én akartam. Az alfa hím és nőstény még ekkor türelmesek voltak velem, mint „újonccal”. Azonban az első átváltozás azonban iszonyatos volt, vad lettem, s képes voltam bárkinek neki ugrani, mint sokan. Lett is kisebb tombolás, s verekedés, de ez ahogy elmúlt a telihold, meg a vezérek beavatkoztak, sokkal „csendesebbé” vált. A visszaváltozás után, azonban már nem lettem teljesen ugyan az, mint előtte, ismerkedtem az új képességeimmel jobban, melyek nagyon tetszettek.
18 évesen azonban nagy hibát követtem el: A kelleténél jobban felkeltette az érdeklődésem az Alfa hím. Ennek jelét is adtam, mikor kicsit egyedül volt, s párja nem volt a közelbe… Kicsit ösztönösen viselkedve mutogattam magam, majd kicsit közelebb bújva hozzá sugdostam a fölébe, hogy ha akarja, lehetne velem is egy kicsit. Pechemre Riam épp akkor érkezett meg, s nem volt túl boldog, hogy ott vagyok, s magamat kínálgatom a párjának. Büntetésem hamar kiszabta: Egy kis ketrec, amiben elgondolkozhatok, a tettemen. Be is zártak az alaksorba, egy akkora ketrecbe, amiben ülni és feküdni tudtam, vagy maximum még feltérdelni. Eme kis ketrecben ülök most, s meséltem el, eddigi életemet.
Külső:
Testmagassága: 175
Testsúlya: 50
Szeme színe: szürke
Haja színe: Fekete
Bőre színe: enyhén barnult
Különleges ismertetőjel: Egész hátán egy hatalmas karmolás nyom halvány hegei díszelegnek, míg bal felkarján egy Farkas forma tetoválás. Derekán hátul baloldalon egy fekete Farkas mancs nyomforma tetoválás díszeleg.
Kinézet:
Vékony, de gyönyörű, formás méretekkel rendelkező fiatal lány, kinek éj fekete sűrű haja kibontva még fenekét is eltakarja. Arcán két ezüst szürke szeme hideg tekintettel párosul. Arca komor, kivétel, ha barátaival van, vagy csak játssza a vidámat.
Öltözéke testhez simuló fekete topp és fekete nadrág, mely felett fekete, földig érő bőrkabátot visel.
Kezein ujjnélküli fekete kesztyűk, míg szemeit sötét napszemüveg takarja a kíváncsiskodók elől.
Pént. 31 Aug. 2007, 20:19
