Ahogy megérkeztem a lőtér elé, azonnal kiszálltam az automból, aktiváltam a riasztót, majd mentem is gyakorolni egyet. Az ajtóban rögtön megmutattam a szükséges papírokat és egyebeket, hisz ez volt a protokoll, majd végre beléptem a tágas előcsarnokba, melynek kövezett padlója volt. Mivel már eléggé jártas voltam itt, így rögtön a legjobb helyre mentem. Mindössze két percnyi séta után meg is érkeztem a célomghoz. Egy vasajtón átmenve 10*10 m-es szobában találtam magamat, amelyben néhány kényelmi eszköz is el volt helyezve, többek között egy fotel és egy tartályban víz is.
Fegyveremet betáraztam, kibiztosítottam, majd eltoltam a biztosnási plexi üveget, amely elzárta előlem magát a lőteret. Egy elektronikus kaocsoló segítségével elég messze mozgattam a céltáblát-mely mintegy hagyományból papíremberke volt-, felálltam a szabvány pozicióba(jobb lábam elől, a bal lábam kis terpeszben, nem sokkkal mögötte), majd célra tartottam. Az első lövésemmel az alak fejére céloztam, majd a többi négyet már a mellkasán lévő kis körökre lőttem ki. Ezzel végezve közel hozattam magamhoz a céltáblát. Az első golyó a két szem közötti részt találta el, a többi körülbelűl célba talált, bár volt egy, ami a céltábla toroki részét lyukasztotta át. Úgy gondoltam, hogy ebből egyelőre elég is nekem, így aztán véletlenszerűen felugró céltáblákra lövöldöztem. Egy gép kiszámította a találati arányt. ~82%...nem is olyan rossz.~-gondoltam magamban, majd kiléptem a vasajtón, elhagytam az épületet és a park felé vettem az irányt, csak azt nem tudtam, hogy miért is